udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Szakács Béla Zsolt
2007. április 21.
A rendszerváltás előtti, majd utáni magyar-román történészi tanácskozások, összejövetelek révén nem születtek tudományosan is használható eredmények. Ezt próbálta kiküszöbölni az évek óta Arad megyében ásatásokat végző dr. Adrian Andrei Rusu, a kolozsvári Régészeti és Történelmi Intézet történésze, aki azt javasolta: szigorúan körülírt tematikájú tudományos ülésszakok rendezésével – amelyek anyagát kötetbe is lehet rendezni – sokkal hatékonyabb munkát lehetne végezni. Így került sor 2005. október 21–23-án Lippán A XIII. század a románok lakta területeken című tudományos ülésszakra. A résztvevők – köztük Serban Papacostea, a romániai középkorkutatás vezető személyisége, valamint több tanítványa a bukaresti Nicolae Iorga Intézetből, Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és Szakács Béla Zsolt, a budapesti Közép-Európai Egyetem kutatója, a Pázmány Péter Római Katolikus Egyetem tanára – egy varázslatos századba vetették magukat – állította az ötletgazda Rusu professzor, az ülésszak anyagát összefoglaló kötet /Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de catre Romani/ április 20-án történt bemutatóján. A bemutatón megjelent Roos Márton temesvári római katolikus megyés püspök is. Az aradi példa követőkre talált, a lippaihoz hasonló, jól körülhatárolt témakörű történésztanácskozásra a jövő héten Besztercén kerül sor. /(Kiss): Román és magyar kutatók a XIII. századról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./2016. február 19.
A Mezőség kulturális örökségének megóvásáról tartottak konferenciát Budapesten
MTI - A Mezőség középkori szakrális építészetének feltárása érdekében folytatott kutatások eredményeiről és terveiről számoltak be szakemberek a budapesti FUGA Építészeti Központban rendezett konferencián és műhelytalálkozón csütörtökön.
A Mezőség településein a magyarság aránya egyre csekélyebb, azonban a jelentős részben szórványnak számító vagy teljesen kihalt gyülekezetek templomai nagyon sok kincset rejtenek. A területeken folyó kutatások elsődleges célja, hogy az ott végzett munkák eredményei széles körben ismertté váljanak, ezek segíthetik, hogy az emlékek fennmaradjanak annak ellenére, hogy a létüket befolyásoló körülmények egyre romlanak - hangsúlyozta Kollár Tibor a rendezvényt szervező Möller István Alapítvány képviseletében. A konferencia apropóját az a felfedezés adta, hogy Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg az alapítvány örökségvédői az erdélyi Kiszsolna romos középkori templomának falán.
Kollár Tibor hangsúlyozta: az alapítvány célja a műemlékek kutatása, megóvása és ismertté tétele, hiszen az ismertség az egyik legfontosabb eszköze annak a folyamatnak, amellyel megakadályozható, hogy a kiszsolnai templomhoz hasonló épületek teljesen megsemmisüljenek.
Papp Szilárd művészettörténész elmondta, hogy az eredeti Giotto-mozaik a 17. században semmisült meg, így a róla készült másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egy másikat Pistoiából a harmadikat Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is. A művészettörténész beszámolt arról is, hogy a templom évtizedek óta használaton kívül, romosan áll, boltozatai részben már beomlottak és mára a teljes összedőlés fenyegeti annak ellenére, hogy a templom még ma is jelentős értékekkel bír.
A program további részében Szakács Béla Zsolt Északkelet-Erdély Árpád-kori szakrális építészetéről tartott előadást, Weisz Attila a Mezőség műemlékeinek kutatásairól értekezett, Marosi Ernő pedig Egy új feliratos kő Kercen címmel tartott előadást. A programot a pusztuló mezőségi emlékek sorsáról és megmentési lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetés zárja. maszol.ro
lapozás: 1-2